SörPont Blog

Kevés olyan művész van hazánkban, aki mind a fiatal, mind az idősebb korosztály körében ismert.

Kulka János színházi szerepei mellett pedig a szinkron munkái, filmjei, televíziós munkái valamint előadóestjei, hangoskönyvei és két lemeze is közönségkedvenc lett.

Sztárok és sörök 1. rész

Sztárok és sörök blogposzt sorozatunkban magyar és külföldi hírességet mutatunk be, és ajánlunk nekik és rajongóiknak az élet- és művészeti stílusukhoz illő frissítőket. 

Elsőként, a fesztiválszezon közepén kezdjünk egy nagy közönség-kedvenccel, a BRAINS zenekarral.

A srácok Szentendrén kezdték a pályafutásokat, még a 90-es években. Majd’ 10 évnyi zenélés után jutottak el a mostani stílusukig, Drum and basst, reggaet mixelnek némi rockkal, sikeresen, hiszen 2011-ben övék lett az év hazai elektronikus produkciója (Refresh the style album) és Fonogram díjra is jelölték őket.
Koncertjeik teltházasak, és olyan előadókkal készítettek coprodukciókat, mint Harcsa Vera, az Anima Sound System vagy éppen a Punnany.

A Brains merészen újító, különleges zenei stílusához valami hasonlóan merész, érdekes ízvilágú sör illik. Ha kedveled a Brains életstílust és a zenéjüket, biztosan nem okoznak majd csalódást a Hopfanatic sörfőzde italai.

A magyar viszonyokat nézve elég extrém, az amerikai sörforradalmat követő, komló-orientált italokat könnyű felismerni, aki egyszer kóstolja, nem felejti.

Azoknak, akik kíváncsiak, de a kevésbé extrém ízeket kedvelik:

Fekete Erdő
A hozzáadott erdei gyümölcsök visszafogott intenzitású, savanykás éle oldja a száraz stoutos ízek és az azokkal harcoló intenzív (bár hopfanaticos viszonylatban mérsékelt) komlózottság harcát. A sűrű ízkavalkádban a selymesebb, édesebb porterjegyek a háttérben maradnak.


Akik pedig a koncerteken az első sorban zúzzák: 

Bitterfly
Kemény, karcos komlózású IPA a szárazabb, leerjesztettebb fajtából, ahol az alfasavas jelleget kevéssé az édes test, inkább az animális hangulatú, szúrós belga élesztő egyensúlyozza ki.



Utóbbiból küldtünk kóstolót a Brainses srácoknak is, reméljük ízlett!

A sörökről további infót a SörPont oldalon találsz, ahol meg is rendelheted őket. Kövess minket facebookon, hogy értesülj az újdonságokról, akciókról. 

A zenekar koncertjeiről aktuális információk itt.

Ahogy ígértük, Bács-Kiskun megye öt sörfőzdéjével folytatjuk sorozatunkat. Az itteni üzemek nem tartoznak a kimondottan rejtőzködők közé, igazából mindegyikük ismerős lehet sörfesztiválokról, mégis jelentős szórás van aközött, mi a történetük és milyen söröket gyártanak.

Az Alföld északi megyéi után a déliek kerülnek sorra sorozatunkban, ahol a három megyében az északi ötnél jelentősen több, összesen tíz sörfőzde üzemel. Az egyszerűség kedvéért a csoportot megfelezzük, és Bács-Kiskun megye öt főzdéjét eltesszük a következő cikkhez, ez alkalommal pedig Csongrád és Békés megye sörfőzdéit látogatjuk végig.

Korábban említettük már, hogy a kilencvenes évek elején a Dunántúl volt a kisüzemi sörfőzdék súlypontja, és azt is, hogy idővel, ahogy a sörfőzés egyre kevésbé bizonyult jövedelmező üzletnek, ez a súlypont keletre húzódott át. Ennek megfelelően az alföldi megyék tizenöt sörfőzdéjét is több részletben tekintjük át, a három északi megyével kezdve. Ez a terület számít sörfőzési szempontból a legnagyobb fekete lyuknak Magyarországon: a három jászsági főzde, ami még nincs túl messze Budapesttől, valamelyest bekapcsolódott a kézművessörös-fesztiválozós trendekbe, de Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg egy-egy főzdéje teljesen kimaradt ebből. Ez utóbbi két megyében ráadásul különösen látványos a visszaesés: csak az elmúlt két évben három sörfőzde zárt be a területükön – Hajdúsámson, Nyíradony és Gyulaháza úgy maradt sörfőzde nélkül, hogy közben a fővárosban már sorra nyíltak a kézműves sörözők.

Az észak-magyarországi régió Miskolc-kötődésű sörfőzdéi után bőven van még miről írni; hiszen csak a teljes merítés felét írtuk meg előző cikkünkben. Ezen a héten sorra vesszük a régió többi főzdéjét is, melyek között széles viszonteladói bázissal rendelkező, relatív jól ismert üzem, vájtfülűek által ismert fesztivállátogató főzde, és szinte teljesen ismeretlen egység is akad.

Sörfőzdefeltáró sorozatunkat folytatva továbbra is maradunk a régiós alapú megközelítésnél, ezúttal Észak-Magyarország három megyéjét tekintve át. Az obligát Borsodi, mint nagyüzem, nem lesz része ezúttal a történetnek, de nélküle is elég egyértelműen látszik, hogy a régió sörcsakrája Borsod-Abaúj-Zemplén megyére esik. Itt üzemel a tárgyalni kezdett nyolc sörfőzdéből hét, és míg Nógrádot Balassagyarmat még képviseli, Heves megye már jó ideje sörfőzde nélkül él.

Az előző cikkben áttekintett két, a megváltozott viszonyokhoz korán alkalmazkodó dunántúli főzde után valamivel nehezebb folytatni a sort aszerint, melyek a leginkább trendérzékenyek a fennmaradóak közül. A Dunántúl középmezőnyét alkotó üzemek soraiban van, amelyik sokfelé jelen van ugyan, de nem változtatott évtizedes szortimentjén. Van, amelyik előszeretettel újít, de még mindig nehezen elérhető; és van, amelyik csak viszonylag későn vette fel a változások fonalát, azóta viszont óriási lendülettel fejleszt és terjeszkedik.

Számos cikket írtunk már a magyar kisüzemekről, de ezek vagy általánosságban írtak róluk, vagy egyes üzemeket mutattak be. Új sorozatunkban a földrajzi alapú megközelítésre teszünk kísérletet, áttekintve, milyen sörfőzdék működnek az ország különböző részeiben. A nagyüzemi sörgyárakkal ezúttal nem foglalkozunk, célunk némi iránymutatást nyújtani azoknak, akik szívesen látogatnak sörfőzdéket, de nem tudják, merre keressék azokat. Következzen az első nagytáj, a Dunántúl, terjedelmi okokból több részletben tárgyalva.

Az elmúlt hétvégén, szeptember 20-21-én zajlott a nyolcadik Főzdefeszt, ami sok szempontból más volt, mint a korábbiak. Először is: az eddigi három- (sőt: legutóbb már négy-) napos renddel szemben csak két napig tartott. Másodszor is: eltűnt a tavasszal bevezetett Metapay-rendszer. Ugyanakkor lényegében minden más szempont szerint sokkal intézményesültebb és grandiózusabb rendezvény lett, mint a korábbiak. E heti cikkünkben némiképp szubjektíven foglaljuk össze, mi volt érdekes ebben a két napban.