Sörfőzdefeltáró sorozatunkat folytatva továbbra is maradunk a régiós alapú megközelítésnél, ezúttal Észak-Magyarország három megyéjét tekintve át. Az obligát Borsodi, mint nagyüzem, nem lesz része ezúttal a történetnek, de nélküle is elég egyértelműen látszik, hogy a régió sörcsakrája Borsod-Abaúj-Zemplén megyére esik. Itt üzemel a tárgyalni kezdett nyolc sörfőzdéből hét, és míg Nógrádot Balassagyarmat még képviseli, Heves megye már jó ideje sörfőzde nélkül él.
Ez alkalommal bajban vagyunk, ha ismertségi alapon akarjuk sorra venni ezt a nyolc sörfőzdét, mert állócsillagszerű veterán, újjászülető klasszikus és műfajteremtő csúcsüzem egyaránt szerepel listánkon. A dilemma áthidalására kicsit felrúgjuk a Dunántúl esetében alkalmazott logikát, és először terület szerint bontunk, ma csak a Miskolc határain belüli (illetve oda köthető) főzdéket tekintve át.
Legyen az első a magyar kisüzemi sörfőzés egyik fő origója, a felsőzsolcai Serforrás. Sörturisták számára a név nem annyira az előváros-funkciójú Felsőzsolcáról, inkább a közeli Miskolc egyik Szinva-parti sörözőjéből, az elegáns Kortyoldából lehet ismerős – ami a főzde egyedüli fogyasztói interfészeként kínálja a Serforrás-söröket. (Legalábbis ha a fesztiválokat, alkalmankénti palackozásokat, multitap barokba eladott egy-egy hordókat nem számoljuk.) Az 1992-ben alapított Serforrás már csak azért is számít origónak, mert tulajdonosa, Vaskó György, egyben a – nem véletlenül Miskolcon bejegyzett – Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke is. Bár ma nem számít a budapesti sörforradalom ismertebb márkáinak, a Serforrás sokáig jóval a többi sörfőzde előtt járt: sok éve főz náluk IPA-t a prágai Pivovarský Dům sörmestere, Jan Šurany, és itt készült az első igazán lokális jellegű sörkülönlegesség, a tokaji aszúkivonaton ászokolt Korty (újabban Corvinus Rex) is. A szortiment, az eddig felsoroltakon felül, egy-egy világos és barna sörből, tovább szezonális ízesített sörökből áll.
Miskolc másodikként említhető sörlátványossága sok szempontból az első: a Zip's egyfelől magát a főzést is Miskolcon végzi, másfelől az ország egyetlen valódi brewpubja. Szemben a többi egységgel, ahol a sörfőzde épülete egyben kocsmaként/étteremként is szolgál, a Zip's-ben a teljes gépsor látható is fogyasztás közben, egy gigászi plexifal segítségével, ami klasszikus látványfőzde-kellékként választja el a gépsorokat az étteremtől. Mely utóbbi meglepő űrtechnikával van felszerelve: az eleve modern enteriőrt az asztalok egy részén önkiszolgáló, érintőképernyős sörcsapok tetézik, amikből tizeddecis elszámolási egységekben kóstolhatóak az aktuálisan elérhető sörök.
Sörből pedig van jó pár a Zip's-ben: ugyan egyszerre nem érhető el mind, összességében legalább tizenegyféle készült eddig a látványüzemben. Jó helyen kapiskálunk, ha nem véljük érteni, hogyan kerülhet egy ennyire obskúrus, láthatóan tőkeigényes üzem Magyarországra, azon belül pedig épp Miskolcra: a Zip's eredendően nem sört, hanem látványsörfőzdéket gyárt, így a főzde tulajdonképpen egy nagy bemutatóterem, ami közben működik is – ráadásul örvendetes aktivitással, számos fesztiválon is megjelenve jellegzetes, néhány hektós rozsdamentes tankjaikkal. A kínálat az alapsör pilsenitől a belga witbieren és saisonon át az imperial stoutig terjedve lefed minden stílust, ami csak számít a világ sörértő köreiben. Ráadásul teszi mindezt állandó és megbízható színvonalon, sajnos üvegbe csak ritkán tévedve.
A miskolci belvárosból nyugat felé haladva Diósgyőrben is találunk egy országosan ismert főzdét, az elsősorban ízesített söreivel hírnevet szerzett Gyertyánost. A főzde, érdekes módon, kifejezetten régen jelen van Budapesten, egy Nagy Lajos király úti kocsmában jó ideje csapolják Zempléni Világos, esetenként Zempléni Barna nevű alapsöreiket. Kecskés István, a főzde vezetője, korábban is kísérletezett ízesített sörökkel, például a miskolci Kocsonyafesztiválra szánt forralt meggysörrel, a szélesebb sörközvélemény csak később találkozott vele. A régebbi főzdék második hullámával, talán az első Budavári Sörfesztiválra készülve jelent meg tágabb szortimenttel, ami részint ízesített (tökös, banános), részint ízesítettnek aposztrofált (keserűcsokoládés, valójában csokoládémalátás) söröket jelentett, tűrhető minőségben, de visszafogott visszhanggal. Jelentősebb kritikai sikert váltott ki egy további söre, a gyógynövényes-fűszeres Elixír 18, de igazából a teljes szortiment viszonylag könnyen kóstolható immáron Budapesten is.
Negyediknek Miskolc legismeretlenebb sörfőzdéje, a szintén diósgyőri Rauschberg maradt, ami a kisüzemek kilencvenes évek eleji iskoláját követve teljes mértékben a szűk környéke olcsó sörrel való ellátásának szentelte magát. Így olyannyira ismeretlennek sikerült maradnia, hogy személyes ellenőrzés például nélkül lehetetlen tudni, működik-e még. Amikor legutóbb még működött, egyfajta világos sört készített, kizárólag helyben, a Vasgyári úti kocsmában árulva (bár olvashatóak elszórt beszámolók egy barnáról is). Ettől lesz különösen vicces, hogy a teljes elszigeteltségből egyszer csak Magyar Ászok néven főztek egy sört a Tescónak. Nem tévesztendő ugyanakkor össze a közeli Mályi Ászok sörfőzde Rauschberg-alnevű söreivel – a hasonlóság, mint sok esetben Magyarországon, csupán az azonos gyártású sörfőző berendezésből fakad.
Látható, hogy egy cikkbe még a miskolci kötődésű üzemek is cipőkanállal fértek csak be, így jövő héten folytatjuk az északi megyék további négy sörfőzdéjével.
Képek forrásai:
Google Térkép
kortyolda.hu
eszakhirnok.com
player.hu
sorlap.hu
beerborec.cz
Google Térkép
