Az Alföld északi megyéi után a déliek kerülnek sorra sorozatunkban, ahol a három megyében az északi ötnél jelentősen több, összesen tíz sörfőzde üzemel. Az egyszerűség kedvéért a csoportot megfelezzük, és Bács-Kiskun megye öt főzdéjét eltesszük a következő cikkhez, ez alkalommal pedig Csongrád és Békés megye sörfőzdéit látogatjuk végig.
Kezdjük az öt főzde vitathatatlanul leghíresebbjével, a békésszentandrásival. A korábban szimplán Békésszentandrási, újabban a valamivel könnyebben tagolható Szent András néven futó sörfőzde egyike annak a három-négy igazán ismert magyar kisüzemnek, akik az első Főzdefeszt környékén, 2011-ben már készen álltak, és mára egészen sok helyre eljutottak, jól felismerhető szortimenttel különböztetve meg magukat a többiektől. Pedig 1993-ban még az akkori nagy főzdeláz részeként a szokásos módon nyílt meg az üzem, egy szokásos világos és egy szokásos barna sörrel, Arany, illetve Fekete Korsó néven. Első innovációja, ami szélesebb körben is ismertté vált, a Black-Rose nevű baksör volt, amit 2008-ban már palackozva, Budapesten is kapni lehetett – és ami ma már egyáltalán nem tűnik izgalmasnak, de a maga idejében már-már forradalminak tűnt. Ahogy a főzde egyre ismertebbé és kedveltebbé vált, úgy szélesedett a kínálata is: az Arany Korsót felváltotta a sajátos történetű Ogre Söre, (és a Feketéből is eltűnt a „korsó” szó), elindult a gyümölcsös vonal (Meggyes, Szilvás, illetve a baksöralapú, áfonyás Szent András Könnye), a karamelles-gyümölcsös Betyár Király, illetve az alkalmi karácsonyi sörök sorozata is. Érdemes megemlíteni, hogy a veterán sörfőző Simkó Józsefet 2014-ben egy új tulajdonos, Bukovinszky Béla váltotta az üzem élén, aki egyfelől átállította a főzdét az új, könnyebben fogyasztható névre, másfelől új, immáron abszolút világszínvonalú dizájnt is készíttetett a söröknek.
Csupán néhány kilométerre üzemel Békésszentandrástól, a szomszéd városban üzemel a Szarvasi Sörfőzde, mostanra egészen széles szortimenttel, palackozással, észrevehető budapesti jelenléttel, mégis viszonylagos ismeretlenségben. Ennek fő oka, hogy a korábbi szarvasi sörfőzde, a Jäger bezárása után csak 2010-ben indult el az üzem mai formájában, egy világos, majd néhány gyümölcsös – szilvás, almás, citromos – sörrel. Mára a kínálat barna és vörös lagerrel, sőt, egy Indián névre keresztelt IPA-val is bővült. A főzde honlapja egészen informatív, és némi kutatómunkával azért a söreik is hozzáférhetőek. A gyümölcsös tételek inkább az üdítős vonalat követik, a többi sör tisztességesen összerakott, de, nyilván újdonságának okán is, még a fejlődési ív elején tartó tétel.
Van Békés megyében egy harmadik, tényleg majdnem teljesen ismeretlen sörfőzde is, a megye déli felében található Medgyesbodzáson. Profilja alapvetően a helyben fogyasztás, palackozás nincs, viszont a főzde kinn volt az egyik Főzdefeszten. Az üzem két néven is fut: a tulajdonos Varga Gábor után Varga Sörfőzdeként, a főzőberendezés után – kilencvenes évekbeli szokás szerint – medgyesbodzási Kalteneckerként ismert. Különlegessége, hogy kisüzemi viszonylatban egészen régen, legalább 2010 óta főz kétféle gyümölcsös sört is, szilvásat és meggyeset.
Szegeden ugyan van sörfőzde, ráadásul egészen sokfelé kapható sörökkel, a Szögedi Sörfőzde mégsem ismert ehhez mérhetően széles körben. Ennek fő oka, hogy az üzem egy, a kézműves sörös körökben megszokottól egészen más úton jár: literes kiszerelésű olcsó lagersöröket gyárt, amiket kisebb élelmiszerboltokban, piacokon forgalmaz országszerte. Két alapsöre, a Szögedi Sör és a Szögedi Ászok nem különbözik túl sokban egymástól, mindkettő felejthető ivósör. Készülnek azonban további termékek is a főzdében: egy Szögedi Boszorkány nevű, tisztességes barna lager, az önmagát ír vörösként definiáló, ambivalens megítélésű Red Devil, valamint egy sörlimonádé. (A barna lager nyolcszázalékos változatának, a Szögedi Téli Boszorkánynak évek óta nincs nyoma.) Az üzemet, úgy tűnik, egyelőre nem érintették meg az elmúlt évek sörközéleti változásai, változatlan szortimentjük változatlan helyeken érhető el.
Utoljára maradt Csongrád megye egyetlen falusi sörfőzdéje, a zsombói Fenyves Sörház. Itt egy világos, és egy világosnál nem sokkal sötétebb félbarna készül, Häfen márkanévvel. Akárcsak a medgyesbodzási, ez a főzde is a környéki értékesítésre koncentrál, kisebb kocsmákban Szegeden sem esélytelen csapon találkozni vele. A hasonlóság tovább folytatódik azzal, hogy nem palackoz, és semmilyen formában nincs jelen szűkebb pátriáján kívül. Egyszer majdnem kinn voltak az egyik Főzdefeszten is, de ha minden igaz, végül erre nem került sor, így annak, aki kóstolni akar, továbbra is Csongrád megyébe kell mennie hozzá.
Mint Magyarországon bármerre, persze Békés és Csongrád megyékben is számtalan hely van, ahol tíz (bár lassan inkább már húsz) éve még találtunk volna sörfőzdét, most viszont már nem – 2004-ben még például pontosan kétszer ennyi főzde üzemelt a vizsgált területen. Ezekre most nem térünk ki; de cserébe legközelebb Bács-Kiskun megyével folytatjuk sorozatunkat az ország működő főzdéiről.
Képek forrásai:
Google Maps, saját szerkesztés
szentandrassorfozde.hu
szarvasisor.hu
sorcikk.eu
delmagyar.hu
sorbuvar.blog.hu
Google Maps, saját szerkesztés
