Korábbi cikkeink áttekintették, kik kezdték Magyarországon a házi és a gerillasörfőzést, a saját főzde nélkül, bérelt kapacitásokkal gyártott márkák terjesztését, és azt is, hogyan jelentek meg a piacon a házi sörfőzői szubkultúra szereplői is. Látható volt, hogy egyre szélesebb körben és egyre formabontóbb koncepciókkal jelentek meg az újabb és újabb sörök, elérve az elmúlt szűk egy évben immáron abszolút csúcsrajáratott tempóban. Burjánzani kezdenek a koprodukciók, a projektmárkák, ami egyfelől persze nehezíti a folyamat lexikális feldolgozását, másfelől viszont tévedhetetlenül jelzi, hogy végleg beindult a sörforradalmi vonat.
A 2013 közepétől máig tartó időszak történéseit egy áttekintésen és öt minitörténeten keresztül próbáljuk meg illusztrálni. Az áttekintés a koprodukciókra vonatkozik, ami egy korábban szinte ismeretlen intézmény volt Magyarországon: különböző márkák és/vagy főzdék tulajdonosai közösen csinálnak sört. Az első fecske a kora kétezres évek Serforrás IPA-ja volt, amit a prágai Pivovarský Dům tulajdonosa főzött Felsőzsolcán – de az első tisztán magyar példára még jócskán várni kellett. 2013 őszén két vándorfőző már közösen készítette el az Esti Mesét, de erről lejjebb még szót ejtünk. Térjünk ki inkább a Hopfanatic Sörfőzdére, ami 2014 elején vándorfőzőkkel és rendes főzdével is főzött közösen. Az előbbi példa a Hopfanatic BAMATO, a Hara'Punk kollektívájával közösen főzött belga stílusú, erősen komlózott búzastout. Itt még magyarázatként szolgálhat, hogy a résztvevő felek egyikének volt csak saját főzdéje, de a Rizmajer-Hopfanatic Popcornnál már csak a kreatív energiák kihasználása szolgál magyarázatul arra, miért készített a két főzde közösen egy kukoricás dupla IPA-t. Igaz, Kiss Tomit régi munkakapcsolat főzi Rizmajer Józsihoz, hiszen amíg előbbinek nem volt saját főzdéje, utóbbitól bérelt kapacitást.
Legyen az Alakor Biosöré az első minitörténet, már csak azért is, mert toronymagasan ez a leginkább intézményesült eset mind közül. Szerepel a résztvevők között az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja, a Körös-Maros Biofarm, a Biokontroll Hungária, a BCE Sör- és Szeszipari Tanszéke, valamint az orgoványi sörfőzde. E szervek, sorrendben, a sörhöz szükséges alakorbúza kinemesítéséért, megtermeléséért, biotanúsításáért, a sörrecept megalkotásáért, valamint a lefőzésért felelősek, az eredmény pedig egy állandó gyártásra szánt projektsör, ami önmagában áll, és nem része valamilyen tágabb brandnek.
Merőben eltérő a Hatodik Íz Gerillasörfőzde esete, amelyet Takács Péter egyszemélyben alkot, és ami számos különféle felállásban megjelent már a fogyasztók számára. Péter eleinte afféle konzultánsként vett részt más főzdék sörreceptjeinek összeállításában – közreműködésével készült a Rizmajer 424 és a Bors Jégtörő Mátyás is. Németh Antival, tehát egy másik gerillafőzővel közösen alkották meg az Esti Mesét, egy angol barna ale-t. Mindezek mellett bérfőzet saját neve alatt is söröket, gyakran a Jónás Sörház számára, időnként pedig csak úgy.
Van, aki nem akar túl nagyot lépni a házi sörfőzés világából: Hutyán Zoltán például úgy vitt el a Legenda Sörfőzdébe lefőzni egy otthon kikísérletezett remek vörös ale-t, hogy nem épített köré saját külön brandet. A Redefine ennek megfelelőn a Legenda-portfólióba betagozva jelent meg a szakboltokban és -kocsmákban.
A 2014. kora nyári Főzdefeszt egyik újdonsága egy laza ernyőmárka, az Élesztő Sörműhely bemutatkozása volt. A Tűzoltó utcai Élesztő szemlátomást komolyan veszi, hogy teljes kézművessör-mikrobirodalmat hozzon létre, és ennek jegyében fogott össze három különböző sörfőzőt, akik három különböző sörfőzdében főztek le három különböző sört, amiket leginkább a hasonló hangulatú dizájn – meg persze az újhullámosság – fogott csak össze. A pécsi Táncoló Medve formáció Szarvason főzött gyömbéres ale-t (Medvetánc), Róth Zoli Rozsnyón gyömbéres dupla IPA-t (Egy Milliárd Megawatt), Németh Anti pedig Jászapátiban saphir komlós pilseni világos sört (Propaganda).
És természetesen a végén, de a legkevésbé sem utoljára, itt említhető a SörPont testvérmárkája, a Horizont is, ami – szintén 2014 júniusában indulva – fiatal sörfőzőkkel készítteti el a rozsnyói Kaltenecker sörfőzdétől bérelt kapacitáson legígéretesebb receptjeiket, egységes márka, dizájn és marketing mellett. Első két sörünkként Varga Áron visszafogott india pale ale-jét és az idei Házisörfőzők Versenyét megnyert Kelemen Ottó sorachi ace komlós búzasörét, a Japán Búzát mutattuk be, de rövidesen számos további sörrel jelentkezünk még.
Ez utóbbi kitétel természetesen a fent említett többi sörfőzőre és ernyőmárkára is bizonyosan igaz, akárcsak azokra, akiket véletlenül kifelejtettünk volna. Újra leszögezzük: érdemes figyelni a gerilla/vándorfőzőkre, mert a nyolcvanas évekbeli amerikai sörforradalom óta sokfelé bebizonyosodott, hogy ők szolgáltatják a legnagyobb izgalmakat sörfronton. Négyrészes összegzésünk természetesen hónapokon belül idejétmúlttá válik, de szándékaink szerint addig is vezérfonalként, utána pedig kordokumentumként szolgálhat arról, hogyan törték meg ambiciózus házi sörfőzők a tízes években a nagyüzemek piaci hegemóniáját.
Képek forrásai:
facebook.com/HorizontSorok
kezmuves-csemege.hu
alakorsor.com
ratebeer.com
folyekonykenyer.blog.hu
facebook.com/HorizontSorok
