Működik Csepelen egy sörfőzde, ami az elmúlt években kibontakozó sörreneszánsz során nem tett szert kiemelkedő ismertségre, nincs a fóti vagy a békésszentandrási sörökhöz mérhető médiavisszhangja – dacára, hogy egészen sok helyen kaphatóak már a söreik. A szóban forgó főzdéről, a Rizmajerről, nem ez az egyetlen felírható ellentétpár.
1994-es indulása óta a főzde eredendően olcsó, könnyű világos sörben utazik, amit zömében saját tulajdonú csepeli és Csepel-környéki kocsmáiban könnyen el is tud adni. A minőség az első generációs főzőberendezésen néha hullámzott kissé, de akárcsak az ország más kisüzemeinél, itt is a kereslet csökkenése, illetve a nagyüzemek egyre fokozódó árversenye volt az, ami kikényszerítette a változást. Ennek első lépéseként Rizmajer József sörmester a berendezés megújításába invesztált, kiépítve az ország egyik legmodernebb kisüzemét, lehetővé téve az egyenletes minőségű, megbízható gyártást. Maga az üzem maradt ott, ahol korábban is működött, a Szebeni utcai családi ház pincéjében. 2012-ben következett a második lépés, a kínálat kibővítése. Ennek nyitányaként, talán még 2011-ben, állandó tétellé nemesedett a korábban csak karácsonykor, kis tételekben főzött gyömbéres sör, de az igazi újdonságot a Cortez és a Cingulus Porter kettős premierje jelentette.
Az előbbi inkább technikai különlegesség, mint ínyencség, ugyanis célja az, hogy az olcsó pótanyagként kukoricagrízzel higított könnyű ivású, jellemzően partisörként marketingelt sörök elé görbe tükröt tartson azzal, hogy a Cortezt valóban a kukorica dominálja. A pótanyagokkal főzött sörökben a gríz aránya legfeljebb 30-40%, míg a Rizmajer söre szárazanyag-tartalmának nagyobbik feléért már a kukorica felel, egészen sajátos, bár nem túl karakteres ízélményt hozva létre. Jóval izgalmasabb tétel a Cingulus Porter, a főzde első felsőerjesztésű söre, egy intenzív, mély, gazdag ízű sötét ale, melaszos, karamelles ízjegyekkel. A kínálat még 2012-ben tovább bővült a Konyakmeggyessel, egy meggysziruppal és konyakkal felerősített világos sörrel, de a főzde ráállt a szezonális különlegességekre is. Sörbarát berkekben nagy elismerésre tett szert a főzde karácsonyi fűszeres félbarnája, és erősen komlózott májusi baksöre is.
A kínálat markáns bővülése mellett 2012 egy további esemény révén is jelentős forduló a Rizmajer történetében. A főzdétől néhány száz méterre, Csepel belvárosának délkeleti szélén megnyílt a Sörház is, ahol relatív profi külsőségek, sajátmárkás kiegészítők és melegkonyhás kíséret mellett a főzde összes söre hozzáférhető csapon és üvegben is, jelentős befogadóképességgel és a belpesti viszonteladókhoz képest határozottan alacsonyabb árakkal. Ez a márkakocsma a maga nemében abszolút újdonság volt Budapesten, de országosan is talán csak a felsőzsolcai Serforrás miskolci sörözője említhető még a műfajból.
A Rizmajer egyike a legprofibban működő főzdéknek: erős, egységes dizájn, fejlett infrastruktúra jellemzi. Minden sörét palackozza, sok helyre szállít be. Fő gyengeségeként leginkább az egyenetlen portfólió említhető, amiben az igazán izgalmas tételek általában csak idénysörökként jelennek meg. Így a főzde eddig nem tett szert olyan ikonikus, szélesebb körben is ismert zászlóshajóra, mint amilyen a felsőzsolcai Korty, a fóti Keserű Méz vagy a békésszentandrási Black-Rose, pedig egy hasonló márka birtokában a Rizmajer is biztosan nagy lépést tenne az országos hírnév felé.
Képek forrásai:
