SörPont Blog

Sörforradalom zajlik Magyarországon. Mi csatlakoztunk, csatlakozz te is! Itt a blogon számolunk be a legújabb fejleményekről.

SörPont Webshop


logo17.png

Friss topikok

Címkék

De milyen söröket főznek Magyarországon? (#2: ale-ek)

2013.01.27. 23:18 SörPont

Előző cikkünkben megállapíthattuk, hogy az innovatívabb kisüzemek jelentős része, akik túlléptek az egy világos-egy barna dichotómián, elég nagy arányban az ízesített sörökben látják a fantáziát. Van ugyanakkor egy másik, a világtrendeket szorosabban követő kör is, akik az elmúlt évtizedek sörforradalmi helyszíneit általában szegélyező felsőerjesztésű sörtípusok felé vették inkább az irányt. Következnek a Magyarországon főzött ale-ek.

000013177_hara3.jpg.jpg_biga.jpg

Nem véletlen, hogy hangsúlyosan kisüzemekről beszéltünk: a nagy sörgyárak közül tudomásunk szerint sehol nem főznek az országban felsőerjesztésű sört.A legközelebb még a Borsodi Búza nevű termék áll ehhez, de mivel a főzési eljárás nem ismert, csak karaktere alapján feltételezhetjük, hogy az alsóerjesztésű búzasörök szégyenlős táborát gazdagítja. Maradnak tehát a kisüzemi főzdék - de mivel itthon igencsak gyerekcipőben jár a modern felsőerjesztésű sörfőzés, nem igyekszünk túlzott lelkiismeretességgel követni a korábbi cikkek alapjául szolgáló BJCP-kategóriákat, és nem szőrözünk azon, egy magyar világos ale vajon inkább angol, skót, vagy amerikai stílusú-e. Két jó érvünk is van emellett: egyrészt a kategorizációnak akkor van a legtisztább formában értelme, ha a sörfőző elmondja, milyen stílusú sört akar főzni, és utána megnézhetjük, megfelel-e a vonatkozó paramétereknek a késztermék. Másrészt, ha már úgyis maradunk a világos ale-eknél, ilyet Magyarországon, kereskedelmi forgalomban, egyet találunk csupán, a Bors Little Johnját.

grabanc.jpg

Ha elindulunk az összetettebb/sötétebb ale-ek irányába, találhatunk példát a félbarna (amber) ale típusra is, a Hara'Punk vándorsörfőzde Mi újság, Wágner úr? nevű söre képében, amit történetesen szintén a győrzámolyi Borsnál főznek. Mint ahogy ugyanezen főzdéből, de ismét saját termékként származik a Tuck barát, Magyarország első (és mindeddig egyetlen) belga stílusú, apátsági dubbelje is. Mielőtt azonban úgy tűnne, Győrzámolyból áll a magyar felsőerjesztésű univerzum, tovább is léphetünk a hazai IPA-k mostanra meglepően népes és folyamatosan gyarapodó táborához. Az első india pale ale a felsőzsolcai Serforráshoz köthető, ahol a prágai Pivovarský dům főzőmesterének bevonásával készül(t) a Serforrás IPA. A stílus legismertebb magyar képviselője mégsem ez, hanem az armando_otchoa vándorfőzde által az első Főzdefesztre időzített Grabanc, ami elsősorban arról ismert, hogy rendszeresen valamilyen újabb csavarral születik újjá. Ennek jegyében a sima Grabancon kívül említhetjük a búzasörélesztővel készült Grabanc Freaky Wheatyt, a Citra komlóval főzött Grabanc Citra+-t, sőt, a Dark Side of the Grabanc elnevezésű fekete IPA-t is. Természetesen az armando_otchoa által itthonra is behozott keményvonalas komlófetisiszta-vonalat (az angolszász országokban alkalmazott terminológia szerint: hophead) mások is követték, elsőként a szintén vándorfőzdeként működő Hopfanatic. A főzőmester Kiss Tamás először a csepeli Rizmajernél főzte meg Bitterfly IPA-ját, majd - miután megnyerte a 2012-es rozsnyói sörversenyt - lehetősége nyílt a rozsnyói Kalteneckernél lefőzni új No Limit IPA-ját is.

Ugyanakkor szemlátomást egyik érintett főzde sem szeretne túlzottan vonalasnak tűnni, ezért több hazai példa létezik a sötétebb ale-ek kategóriáira is. Egyértelműen porter a Hara'Punk Papap O'Harája és a csepeli Rizmajer sörfőzde Cingulus Portere, míg leginkább a két stílus határán egyensúlyoz a Bors Sherwood Ale-je (miközben öndefiníciója szerint sem nem porter, sem nem stout, hanem "fekete ale"). A Hopfanatic ment el eddig a legmesszebb az újvilági sötét ale-ek adaptálásában, Angry Beast nevű imperial stoutjával.

fekete_barany.jpg

Érdemes megemlíteni, hogy - noha a pár évvel ezelőtti sörkínálathoz képest meglepően sok tételt tudtunk felemlíteni - a fenti felsorolás távolról sem teljes. Ennek fő oka az, hogy több ale-ekben utazó sörfőzde, már vagy még, de kevéssé látszik pillanatnyilag a magyar kisüzemi sörfőzés horizontján: ilyen például a Csobánkai Kézműves Sörfőzde és a pesti Legenda. Ráadásul folyton jelennek meg újabb és újabb sörök és sörfőzők: mióta 2012 januárjától legális lett a házi sörfőzés, egyre erősebb utánpótlás érkezik potenciális ale-főzőkből - azon egyszerű okból, hogy háztartási körülmények között felsőerjesztéssel lehet biztosabban dolgozni, így akik "alulról érkeznek", elsősorban e stílusokban lesznek járatosak.

Feltűnhet, hogy bizonyos stílusok teljesen hiányoznak, ami a spontán erjesztésű, általában kovászosuborka-lére emlékeztető lambicok, vagy bizonyos történeti német sörtípusok esetében kevésbé meglepő - ugyanakkor nincs észrevehető búzasörfőzés sem Magyarországon. Három kevésbé közismert főzde foglalkozik vele: a mályi Rauschberg, a soltvadkerti Kárpi és a balassagyarmati Palóc - és bár vannak bíztató főzetek, egyelőre mindegyikükön akad bőven csiszolnivaló. Ami persze a korábban említett sörök egy részére is igaz, de mostanra minden esély megvan rá, hogy az elkövetkező évek az áttörés után a tökéletesítésről szóljanak.

Képek forrása:

- diningguide.hu
- folyekonykenyer.blog.hu
- amator-gasztronauta.blogspot.com

A bejegyzés trackback címe:

https://sorpont.blog.hu/api/trackback/id/tr105046709

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása